A napokban hozta nyilvánosságra a Transparency International legújabb korrupciót mérni hivatott felmérését. A Globális Korrupciós Barométer 2013 egy egész világra kiterjedő, összesen 114000 embert megkérdező kutatás, melynek eredményeit egy sajtótájékoztató keretében ismertették (az eredményekről részletesebben a TI Magyarország oldalán lehet olvasni, a számok és eredmények értékelésére sem térnék ki, megtette ezt például a Vastagbőr is).
Ami a témával kapcsolatban elgondolkodtató, az az ilyen és ehhez hasonló elemzések módszertana. Sajnos olyan fontos részletekről, mint a minta összetétele vagy a felmérés során használt adatfelvételi módszer nem rendelkezem sok információval. Annyit lehet tudni, hogy 1000 embert kerestek meg/hívtak fel/töltettek ki online kérdőívet tavaly novemberben, ez a létszám megfelelő ahhoz elméletileg, hogy megfelelő súlyozással és jól összeállított mintával valós képet kapjunk az ország népességének véleményéről, azaz reprezentatív lehessen a minta. A lényeg véleményem szerint az előző mondatban van: az állampolgárok véleményét tükrözik a kapott adatok. Az pedig, hogy milyen válaszok érkeznek a kérdőívben feltett kérdésekre (sajnos a kérdőívet sem láttam), sok tényezőtől függ, a válaszokat rengeteg külső körülmény befolyásolhatja. Az egyik legfontosabb szempont a média tevékenysége, a média napirend-befolyásoló erejéhez napjainkban kétség sem férhet. Ha sokszor szerepelnek a híradásokban korrupciós botrányok, agresszíven rászáll a témára a média, nagyobb a valószínűsége, hogy az emberek magasnak érzik a korrupció szintjét. Lehet erre mondani, hogy ha nincs mutyizás, nem is fogunk ilyen híreket olvasni/hallani. Ez részben jogos felvetés, ugyanakkor természetesen egy újságíró nem minden esetben képes eldönteni, hogy az adott üggyel kapcsolatban bizonyítottan korrupcióról van-e szó, vagy némileg politikai színezetű lejáratásról beszélhetünk-e (ergo már azt is nehéz az átlagembernek megállapítania, hol húzódik meg a korrupció és nem-korrupció között a határvonal). Nehéz eldönteni, mennyi egy-egy hírnek a valóságalapja, de sok függ azoknak a tálalásától. Ide sorolható még az adatgyűjtés időpontja is: amennyiben az adott időszakban épp sok botrány kerül napvilágra, ez az emberek korrupcióval kapcsolatos közérzetére hatással lehet.
További fontos tényező maga a minta. Itt főleg a pártpreferenciák befolyásoló erejére gondolok. Hatalmas sarkítással élve egy jelenlegi adatfelvétel során valószínűleg egy alapvetően baloldali válaszadó esetében nagyobb az esély arra, hogy magasabbnak ítéli meg a korrupció szintjét, mint egy kormánypárti állampolgár. Erre természetesen nem tudok adatokat felhozni, csupán egy felvetés részemről, mely adott esetben jelentősen torzíthatja az eredményeket. Amennyiben beigazolódna hipotézisem, ezt egy ilyen felmérés során rendkívül nehéz lehet kiszűrni.
Egyéb aggályok is felmerülhetnek a kutatással kapcsolatban, melyeket nagy szeretettel várok komment formájában, ugyanígy természetesen az ellenvéleményeket is. Meglátásom szerint a korrupciós felméréssel kapcsolatos legnagyobb problémát azt jelenti, hogy ez gyakorlatilag egy közvélemény-kutatás, a megkérdezettek véleményére, az országban uralkodó közhangulatra alapoz. Ugyanakkor mivel a korrupciót reálisan mérni más módszerekkel nem igazán lehetséges, így be kell érnünk ennyivel: mint a politikában, ezen a téren is az emberek véleménye a legfontosabb.
